Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Civil koncepció

 

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS CIVIL KONCEPCIÓJA

1.      A civil koncepció célja, feladata

Az elmúlt több mint két évtizedben végbement demokratikus átalakulás egyik eredménye,
egyben kimagasló teljesítménye a civil szervezetek újbóli megjelenése  közéletben, működésüknek stabilizálódása.
Az 1990-es években Salgótarjánban is megindult a civil társadalom fejlődése. Az önkormányzat megalakulásával egyidejűleg a civil társadalom egyéb intézményeit (társadalmi szervezeteket, alapítványokat) is életre hívták a polgárok. Több ezer magánszemély működött közre a különféle szervezetek létrehozásában vagy kapcsolódott be azok munkájába. Ezek a szervezetek és a bennük tevékenykedő salgótarjániak a helyi közösség legkülönbözőbb érdekeinek érvényesülését szolgálják. A kultúra közvetítésében, az oktatás színvonalának emelésében, a környezetvédelemben éppúgy szerepet vállalnak, mint a szabadidő hasznos eltöltésének szervezésében, a közbiztonság javításában, az elesettek gyámolításában és folytatható lenne a sor az élet minden területére kiterjedően.

Az önkormányzat és a civil szervezetek közös tőről fakadnak, még ha funkcióik, működési
jellemzőik egymástól eltérőek is. Mindkét szerveződési formának a civil társadalom nyújt
hátteret, erőforrást és legitimációs bázist. Ezért nem vitatható, hogy az önkormányzatok és civil szervezetek egymás természetes szövetségesei. Kapcsolatuk és együttműködésük – amely nem feltétlenül attól jó és hatékony, ha vitáktól mentes – minősége jelentősen befolyásolja a város fejlődését, a Salgótarjánban élők elégedettségét lakóhelyük köz- és közösségi életével.

Jelen koncepció célja Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata civil szervezetekkel való kapcsolatának meghatározása figyelemmel a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény rendelkezéseire. Salgótarjánban a kapcsolat jellemzője a kölcsönösség. Az együttműködés általában a helyi közösség érdekében történik, közvetlenül vagy közvetve úgy, hogy az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását elősegítse, de a civil szervezetek autonómiáját, önállóságát ne veszélyeztesse.

A koncepció feladata, hogy az együttműködésben olyan (szervezeti-, program-, információs-kommunikációs- stb.) automatizmusokat biztosítson folyamatosan, amelyek - a rendszeres és hatékony kapcsolat fontos feltételeként – nem teszik szükségessé évrőlévre, ciklusról-ciklusra az együttműködés teljes átgondolását, megváltoztatását; önfejlődésnek adnak teret, fejlesztéseket ösztönöznek. Mindezek alapján az önkormányzat munkájának eredményességét fokozhatja, ha a civil társadalom szervezeteivel való együttműködés és kapcsolat irányelveit, szabályait, valamint az együttműködés fejlesztésére alkalmazott eszközrendszer jellemzőit egy civil koncepció dokumentálja, foglalja össze.

Az koncepcióban foglaltak kiterjednek Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata
közgyűlésének döntéshozatalára, a polgármesteri hivatal tevékenységére, az önkormányzat
által fenntartott intézményekre, valamint a civil társadalom azon szervezeteire, amelyek Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatával együttműködésre lépnek.

A civil koncepcióban foglaltak a salgótarjáni székhelyű civil szervezetekre vonatkoz.
 
A civil koncepció nem tekinti célcsoportjának az egyház, párt, lakásszövetkezet,
szakszervezet, kamara, biztosító pénztár szervezeteket.
Alapvető célcsoportjai: egyesületek, alapítványok és ezek szövetségei, valamint a civil társaságok.
 
 
 
2.      Civil szektor helyzete
 
Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint több mint 65 ezer nonprofit szervezet működik. Megvalósult a közszolgáltatások többszektorúsága. Mindenekelőtt az oktatás, a kultúra, az egészségügyi és szociális területen nyújtanak alternatívát vagy többletlehetőséget a civil szervezetek.
 
 
A magyar civil szektor tagolt és sokszínű, megtalálhatók:
  • a szolgáltató nonprofit szervezetek
  • a tartós, közérdekű célok érdekében létrehozott alapítványok,
  • civil társaságok
  • az öntevékeny szervezetek, klubok, körök
  • érdek-képviseleti, érdekvédelmi szervezetek
  • adománygyűjtő, adományosztó szervezetek
  • valamint ezek szövetségei és ernyőszervezetei.
 
A magyar civil szektor nélkülözhetetlen szerepet tölt be a közszolgáltatások ellátásában, a lakossági csoportok esélyegyenlőségének biztosításában, a társadalmi szolidaritás megerősítésében, a demokrácia kiteljesítésében. A kormányzat támogatást nyújt ahhoz, hogy vállalt feladatait a civil szektor minél hatékonyabban tudja ellátni. Ennek egyik eszközeként támogatja a megyei hatókörű civil információs centrumok működését, amelyek információs-tanácsadói szolgáltatásokkal, a civil szakmai ismeretek terjesztésével, a szektoron belüli és szektorközi együttműködés ösztönzésével sokoldalú és gyakorlati fejlesztő segítséget adnak a civil szervezeteknek.
A piacgazdaság és demokrácia viszonyai között törvényszerűen alakul ki a háromszektorú társadalom: az üzleti, az állami-önkormányzati és a civil szféra. E három szektor közötti harmonikus munkamegosztás és együttműködés kialakítása az államönkormányzat szabályozó rendszerén múlik.
 
 
A civil társadalmi párbeszéd nemcsak a kormányzat szintjén elvárás, hanem az önkormányzat szintjén is.
Az önkormányzatnak - ugyanúgy ahogy a kormánynak - a feladata a társadalom, a lakosság szolgálata. Szolgálni csak a polgárokkal együtt, a civil társadalmat alkotó szervezetekkel partnerségben lehet. Nincs demokrácia, nincs nemzeti összefogás társadalmi párbeszéd, működő érdek-képviseleti rendszer és erős civil társadalom nélkül. 
A civil szféra olyan 
 
emberi értékek megtestesítője, mint a függetlenség, az egyéni kezdeményezés, a 
pluralizmus és a szolidaritás.



3.      Salgótarjáni civil helyzetkép
 
Salgótarjánban az önkéntesen szerveződő, bejegyzett civil szervezetek száma több mint 300-ra tehető. Ezek a szervezetek olyan személyeket integrálnak, akiknek tudása, tapasztalata, elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlen, akik szakértelmüket, kapcsolataikat kínálják fel közérdekű feladatok elvállalása érdekében. A bejegyzett szervezeteken túl a városban közel 30-ra tehető azoknak az informálisan működő csoportoknak a száma amelyek meghatározó szerepet töltenek be a közösségi életben, jogi státusuk viszont majdnem lehetetlenné teszi pályázati forráshoz jutásukat.
A civil szervezetek működésének segítését, az információs és tanácsadási szolgáltatásokat, a civil szakmai ismeretterjesztést korábban a Nógrád Megyei Civil Szolgáltató Központ végezte. A központ szerepkörét 2012. július 1-jétől a Civil Közösségek Házában működő Nógrád Megyei Civil Információs Centrum veszi át.
 
 
A civil információs centrum az alábbi feladatokat látja el:
 
a) igény esetén közreműködik a civil szervezetek törvény szerinti adminisztratív (elektronikus úton teljesítendő) kötelezettségeik teljesítésében,
 
b) elősegíti a civil szervezetek és a megyei, települési, valamint kisebbségi önkormányzatok együttműködését,
 
c) részt vesz a civil szervezetek és az üzleti szféra kapcsolatainak és együttműködési lehetőségeinek fejlesztésében,
 
d) folyamatos működésű szakmai tanácsadási rendszert működtet jogi, közhasznúsági területen; pénzügyi, könyvelési, adózási kérdésekben; pályázati módszerekre, technikákra vonatkozóan; számítógép-kezelés területén,
 
e) folyamatos információszolgáltatást biztosít a civil törvény szerinti intézkedések végrehajtásának megvalósulásáról,
 
f) az e célra létrehozott számítógépes rendszeren keresztül adatot szolgáltat a Civil Információs Portál számára a feladataival kapcsolatos adatok és információk terjesztése érdekében.
 
A Civil Információs Centrum a kötelező feladatokon túl infrastruktúra biztosításával is segíti a civil szervezetek működését.
A Civil Információs Centrum számára a Civil Közösségek Házában Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata bérleti díj és közüzemi díjak fizetési kötelezettsége nélkül biztosítja a megfelelő irodát. Az iroda felszereltségében és berendezésével alkalmas közösségi szolgáltatások ellátására is. Infrastruktúrát biztosítanak azoknak a civil szervezeteknek, amelyek nem rendelkeznek saját székhellyel. Lehetőséget biztosítanak fénymásolásra, faxolásra, telefonálásra, nyomtatásra, valamint vállalják civil szervezetek számára meghívók, programismertetők, beszámolók, plakátok, szóróanyagok ás pályázati dokumentációk technikai kivitelezését is.
 
A Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő Civil Közösségek Háza klubhelyisége térítésmentesen áll rendelkezésre a civil szervezetek összejöveteleihez, rendezvényeihez.
A Civil Közösségek Házában működik a Salgótarjáni Civilekért Közhasznú Alapítvány is, amely koordinálja a Ház napi munkarendjét. Az alapítványt 2009-ben magánszemélyek és szervezetek hozták létre. A salgótarjáni civil szervezetek szakmai működését, programjaik megvalósítását segíti anyagi lehetőségeinek függvényében, valamint támogatja a Salgótarjáni Civil Kerekasztal működését. Működési területei: érdekérvényesítés, az egészség megőrzése, szociális tevékenység, nevelés és oktatás, ismeretterjesztés, környezetvédelem, közbiztonság, kulturális tevékenység, a sport segítése, az ifjúságvédelem és nyugdíjas korosztály értékeinek megőrzése, az esélyhátrányok csökkentése Forrásai: támogatások, adományok és pályázatokon nyert pénzeszközök.
 
Városunkban 1995-től működik a Civil Fórum. E fórumon minden civil szervezet részvétele
és véleménynyilvánítása biztosított, ahol az önkormányzat vezetése és a civil szervezetek
képviselői találkoznak egymással. 2003-ban megalakult a Városi Civil Kerekasztal, (45 
alapító szervezet) amely 6 szakmai alapon szerveződő tagozatot hozott létre.  2008-ban újjá alakult ez az ügyvivő testület, Salgótarjáni Civil Kerekasztal néven 107 civil szervezet döntése alapján. Hat szekcióban folyik a munka. A kerekasztal érdek-képviseleti,
kapcsolatteremtési, kapcsolatépítési, információk áramoltatásának feladatait vállalta fel. 
Delegáltjai tanácskozási joggal vesznek részt a bizottsági üléseken.
 
2000 óta évente rendezik meg a Civil Kavalkád rendezvénysorozatot, amely a város civil szervezetei számára bemutatkozási, kapcsolatépítési lehetőséget kínál.  Ekkor kerül sor a 
Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata által alapított „Salgótarján Civil 
Társadalmáért” díj átadására.
A programon átlagosan 100 szervezet képviselteti magát. A szakmai program évente más és más (általános civil ismeretek, önkéntesség, társadalmi szervezetek régen és ma Salgótarjánban, NCA működése).  Az utóbbi években az egyes 
városrészek kiemelt hangsúlyt kaptak a rendezésben. Fontosnak tartották a civil 
szervezetek, hogy egymás értékeit megismerjék, erősítsék a partnerséget, véleményt 
cseréljenek a civil munkáról.
A 2005-ben végzett megyei kutatás az alábbi megállapításokat tette a helyi civil szektorral 
kapcsolatosan:
  • a civil szféra képviselői anyagi nehézséggel küzdenek
  • hiányzik a stabilitás a hosszútávú tervezés, valamint a kidolgozott stratégia a szervezet
  • fennmaradásához
  • a szervezetek zöme nem rendelkezik főállású alkalmazottal, nincs szakmai kapacitás
  • pályázati programok kidolgozására és megvalósítására
  • hiányosak a tárgyi működési feltételek,
  • nem használják ki az 1 %-os kampányból adódó lehetőségeket
  • kevés figyelmet fordítanak a PR fontosságára
  • ritka a kiszerződtetett szolgáltatás az önkormányzat részéről
 
Az utóbbi időben a szervezetek egyre inkább felismerik az elszigetelt működés nehézségeit, pályázásban történő részvétel szerény voltát, mindezek hátrányát, és egyre erőteljesebben kezdeményezik a közös programok és projektek megvalósítását, a konzorciumban történő pályázást. Erősödött a közéleti szerepvállalás, a döntések előkészítésében való részvétel.
 
 
 
4.      Önkormányzati – civil együttműködés lehetőségei
 
A civil szektor fontosságát összességében az adja, hogy terepet biztosít az állampolgári
öntevékenység számára, hozzájárul a demokrácia fejlődéséhez, és ugyanakkor a
szolgáltatások területén alternatívát kínál a piaci és az állami szektorral szemben. Az egyes
ágazati törvények (közoktatási, kulturális, gyermekvédelmi, sport, stb.) lehetővé tették, sőt
ösztönzik a civil szervezetek bekapcsolódását a közcélú feladatok ellátásába.
 
A civil szektor léte nagyban függ az önkormányzattól: anyagi forrást, információt,
infrastruktúrát és egyéb működési feltételt remél.
 
Hogyan jellemzik a civil szervezetek az önkormányzattal való kapcsolatukat?
 
  • Elegendő és időben érkező információra lenne szükség a hatékony munkához.
  • A rendszer átláthatósága nem elégségesen kimunkált.
  • A rendszeres együttműködés hiányos, gyakran ad hoc jellegű.
  • Kevés a civilek tényleges befolyása a döntésekre, elsősorban a végrehajtásban vesznek részt.
  • Az önkormányzat kezdeményezése a mérvadó, viszont a közérdeket érintő célokhoz szívesen csatlakoznak a szervezetek.
  • Nyitottak a civil szervezetek az önkormányzati feladatok kiváltására, viszont felkészültségük még nem minden esetben elégséges.
  • Az utóbbi években erősödött a partnerség a civil-civil és az önkormányzat-civil kapcsolatban.
  • Több jelentős civil kezdeményezést az önkormányzat felkarolt, megvalósulásában segített.
  • A korábbi évekhez képest rendszeresen elismerésre kerül a civil kimagasló, hiánypótló tevékenység.
  • A közéleti szerepvállalás erősödése elindult, az érdekérvényesítés módszereit, technikáit tovább kell tökéletesíteni.
 
Önkormányzatunk partnerségre törekszik a civil szervezetekkel való kapcsolatában. A partneri együttműködés alapfeltétele a folyamatos, rendszeres és hatékony kommunikáció, mely mindkét félnek az elemi érdeke és felelőssége:
  • csak egy nyitott, szolgáltató típusú önkormányzati igazgatás képes hatékonyan kommunikálni a civil szervezetekkel, és
  • csak egy jól strukturált - azaz egymással is kapcsolatot tartó, érdektörekvéseiket, céljaikat egymás közt is egyeztető civil szervezetekből álló - “non-profit” szféra képes társadalmi kontrollt gyakorolni, és tud valódi, hatékony partnere lenni az önkormányzatnak.
 
Az eddigi intézményfenntartó önkormányzatok átalakulnak feladatellátó önkormányzatokká, amelyek polgáraik igényeinek kielégítését nem intézmények fenntartásával, hanem a feladat minél olcsóbb és hatékonyabb elláttatásával kívánják megoldani. Ebben a feladatellátásban a civil alternatívának egyértelmű helye van.
 
A civilek feladata elsődlegesen, hogy tudatosítsák: a megtakarítás nem a fajlagos költségekben jelentkezik, hanem a szolgáltatás-vásárlás és az intézmény-fenntartás közötti különbségben rejlik.
 
A civil szektor a legjobbnak az olyan feladatok megoldásában tűnik, amelyek:
  • egyáltalán nem vagy csak kevés profitot hoznak;
  • együttérzést és elkötelezettséget követelnek más emberek iránt;
  • nagy bizalmat igényelnek a fogyasztók vagy az ügyfelek részéről;
  • önkéntes munkavégzést kívánnak; és
  • felelősségteljes, személyes figyelmet követelnek (mint például a napközi ellátási-, a tanácsadói feladatok, valamint a fogyatékos vagy beteg emberek számára nyújtott szolgáltatások).
A közfeladatok ellátását az önkormányzat végezheti közvetlenül, önállóan, vagy
közvetve, feladatátadással. A feladatellátás bármely formáját is választja az
önkormányzat, lesznek előnyei és hátrányai
 
A közfeladat ellátás civil kiszerződés útján történő megvalósulását erősíti, hogy néhány
jelentős, az önkormányzatok feladatait meghatározó törvény (szociális igazgatásról szóló
törvény, gyermekvédelmi törvény) kifejezetten ajánlja a szerződéses feladat-ellátást. A Civil
törvény pedig nem csak a civil szférát szabályozza, hanem az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek együttműködésének lehetőségét is.
 
Mit várnak a civil-önkormányzati együttműködéstől, a Civil Koncepciótól a salgótarjáni civil szervezetek?
 
  • Az önkormányzat és a város civil szervezeteinek közös koncepciója legyen.
  • Garanciák épüljenek be az együttműködésbe, hogy ne csak a választási kampányban legyenek fontosak a civil szervezetek.
  • A szakbizottságokba tanácskozási joggal delegált tagok véleménye megjelenjen a döntéshozatal során.
  • Tisztázza, szélesítse és tegye folyamatossá az együttműködés lehetőségeit
  • Ösztönözze a civil-civil és a civil-vállalkozói szféra együttműködést is.
  • Vegye figyelembe a civilek sokszínűségét, teremtsen lehetőséget a civilek által létrehozott értékek jelenleginél jobb kiaknázására.
  • Legyen rugalmas, változásokat befogadó.
 
Minden együttműködés egyik alapfeltétele, hogy a partnerek jól ismerjék egymást, egymás
jellemzői, lehetőségeit. Célszerű rögzíteni az együttműködés alapelveit. A szektorok közötti
együttműködés akkor igazán hatékony, ha
  • a szabad partnerválasztás elvén alapul
  • tisztázottak a szerepek
  • a felek egyenrangúak
  • a szabályok világosak és konszenzuson alapulnak
  • működik a bizalmi elv
  • a kölcsönös érdekeken alapul
  • empatikus viszony jellemzi
  • nem személyfüggő.
 
Az együttműködésnek két alapvető típusa van:
  • a civil szervezetek részt vállalnak a helyi önkormányzatok feladatainak ellátásában
  • saját feladataik ellátásához kérnek önkormányzati segítséget.
 
A civilek és az önkormányzatok közötti közös feladatellátásban megnyilvánuló
együttműködés tárta fel, hogy a civil szervezetek sokszor hamarabb ismerik fel a térségi,
regionális szemlélet kiemelkedő jelentőségét, mint az önkormányzatok.
Jelentős segítséget tudnak nyújtani a kistérségi és a regionális együttműködés kialakításában és erősítésében.